A Hamlet című művet 1602-ben jegyezték be a Stationers Company könyveibe, mely társaságnak még vagy egy évszázadon át monopóliuma volt a könyvkiadásra. William Shakespeare 1599 és 1600 között írt műve már a születését követő években is kedvelt volt, népszerűségéből pedig azóta sem veszített. Az angol irodalom eme legismertebb darabjával nyitja az évadot a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház együttese. A drámát a teátrum művészeti vezetője, Bagó Bertalan viszi színre. A rendezővel a közelgő premier kapcsán váltottunk szót egyebek mellett arról, miért éppen most került elő a tragédia.

- A Hamlet történetének valamennyi szereplője nehéz, összetett figura, éppen ezért a színházak többnyire akkor tűzik műsorra a művet, ha társulatuk tagjai valóban alkalmasak rá, hogy eljátsszák azt. Úgy gondolom, Zalaegerszegen adottak hozzá a színészek - indokolta a választást Bagó Bertalan. - Az előadás szűkre szabott, feszes lesz, vagyis valóban csak a lényeget sűrítjük bele. A főszereplő kapcsolatai állnak a középpontjában, arról szól, hogy az egymás közötti viszonyok, a viszonyrendszerek, az élettel teli figurák hogyan hatnak egymásra és a világra, nem pedig arról, hogy miként mozog a külvilág és hogyan örlődik annak malomkövei között az egyén.

- Filozofikus történet ez, olyan dráma, melyben kimondottan hangsúlyos a szöveg.

- Valóban elemző műről van szó, elemző személyiség maga Hamlet is. Monológjaiban folyamatosan analizálja az eseményeket, mindazt, amit tesz. Míg például III. Richárd elhatározza, hogy gazember lesz, és aztán rend-re e döntésének megfelelően cselekszik, addig ő állandóan azt vizsgálja, hogy miért tette vagy nem tette, amit tett vagy nem tett. A darab azt is boncolgatja, ki a szellem, létezik-e egyáltalán, te magad vagy-e az? Felteszi a kérdést, hogy mi a bosszú, benned van-e, van-e értelme a bosszúállásnak, egyáltalán kinek ártasz, ha bosszút állsz...Azt gondolom egyébként, nem érdemes bosszút állni, mert az ellened fordul. Valamit azonban mégis tenni kell. A Hamlet folyamatos tépelődés, de egyúttal szenvedélytörténet is.

- Rendezéseiben lényeges szerepet játszik a látvány. Most is erre számíthatunk?

- Üres tér lesz, de azért a látvány ezúttal is fontos. Kevés díszlettel dolgozunk pontosan azért, mert nagyon érdekel a szó mágiája, és az, hogy miként játszanak a színészek, milyen a pszichofizikai jelenlétük. Arra törekszem, hogy a néző ne egy tanmesét, egy múlt századi múzeumot lásson. Velünk is megtörténhet bármi bármikor, csak éppen másként beszélünk, nem Shakespeare nyelvén, Arany János fordításában. Nem szeretném persze lefordítani politikai elemzésre, sokkal erősebb és vaskosabb ez a mű annál, hogy utaljak valamire vagy valakire. Nem lehet és nem is szándékom behelyettesíteni a szereplőket. Mindenki vigye haza, kire, mire gondol...

- Érték és értéktelenség szintén találkozik a műben.- Amikor jönnek a színészek, Hamlet kérdezi Rosencrantztól, hogy becsülik-e még úgy őket, mint amikor őa városban lakott. Dehogy! - érkezik a felelet. Már azok jöttek divatba, akik üstökre mennek, változik az ízlés...

A produkciót október 10-én 19 órától, vagyis jövő pénteken láthatják először a nézők, a címszerepben Nagy Péterrel. Claudius Szegezdi Róbert, Horatio Szemenyei János, Polonius Kiss Ernő, Laertes Mészáros András lesz. Hamlet atyjaként, az el-ső színészként, illetve sírásóként Szakács László lép színpadra, Rosencrantzként Mihály Pétert, Guildensternként Vizkeleti Zsoltot láthatjuk. Gertrudot Ligeti Kovács Judit, Opheliát pedig Holecskó Orsolya játssza. A díszle-tet és a jelmezeket Vereckei Rita tervezte, az előadás ze-nei rendezője pedig Horváth Károly. 

A Hamlet története egy dán legendán alapul, melyet Saxo Grammaticus jegyzett fel. Művét fordította 1570-ben franciára Franois de Belleforest, feltételezések szert ebben található a Shakespeare-dráma forrása is. A tragédia angol változatában 4042 sor és 29551 szó szerepel,   ez a szerző leghosszabb műve. Születése óta számos kiadása volt. Többen fordították magyar nyelvre, így Kazinczy Ferenc, Vajda Péter, Arany János, Zigány Árpád, Telekes Béla, Szabó T. Attila, Eörsi István, Mészöly Dezső és Nádasdy Ádám is.

Forrás