Egyszer az Arturral sétálni mentünk,

A Jászai Mari térre, mert hát tépni volt kedvünk.

És találkoztunk egy lánnyal, aki igen furcsa volt:

Volt az arcán egy csomó, csúnya, ragyás folt.

Én azt hittem ezek ilyen pattanás hegyek,

De Artur szerint inkább valami bőrbetegség lehet.

Szóval erről beszélgettünk, ahogy néztük a sok rögöt,

De, hogy meg ne bántsuk a lányt persze, csak a háta mögött.

Találgattuk, hogy az arcán mi lehet a hiba.

Ő volt Olívia!

Kedves Olívia!

Édes Olívia!

Kedves Olívia!

Szóval ilyen volt ez a lány, és csak jártatta a száját,

Például, hogy elvették a jogosítványát.

És Artur mindig megkérdezte tőle, hogy „Miért?”,

Tudod, ahogy a Kokain futár c. darabban csinálja az elejét.

Hamisan vette a jogosítványt.

És hát öt év múlva mikor a jogsi lejárt,

Olívia elment és hát szerintem egy picsa,

Az okmányirodába, hogy meghosszabbítsa.

Nem is értem, hogy egy lány, hogy lehet ilyen buta!

Ő volt Olívia!

Kedves Olívia!

Édes Olívia!

Drága Olívia!

Édes, aranyos Olívia!

Kedves Olívia!

Drága, kedves Olívia!

Édes, aranyos Olívia!

Ha tetszett a dalunk, amit Arturral ketten

Olíviáról írtunk, hát ebben az együttesben.

Vagy, hogyha nem tetszik akkor hát írjál egy jobbat,

Nem tudom mikor: például szombat.

Van benne sok stílus: hol az és hol ez.

Egy kicsit olyan mint az Emil.Rulez!

De ha nem tetszik barátom, fogd be a szád!

Hülye, buzi, köcsög, a kurva anyád!

De a történetünk főhősnője,

Hidd el nem alibi, jaaaaaaa!

Ő volt…