Cikkek : Rendhagyó Shakespeare rendezés Zalaegerszegen - Kultúr Kavalkád |
Rendhagyó Shakespeare rendezés Zalaegerszegen - Kultúr Kavalkád
2007.11.17. 16:57
A 25 éves fennállását ünneplő Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban különleges III. Richárd bemutató részesei lehettek mindazok, akik október 5-én ellátogattak a teátrumba.
A darabot a Jászai díjas Bagó Bertalan állította színpadra. Az előadás különlegessége, hogy eltérve az eddig megszokottól III. Richárdot a színházzal egyidős, fiatal színész – Szemenyei János – alakítja. A tehetséges művészt eddig már sokféle szerepben láthattuk, ám idáig inkább pozitív hőst játszott. Most azonban a gonosz bőrébe bújt, és korát meghazudtoló hitelességgel jelenítette meg a gazembert. Amint kilépett a színpadra, nem egy jóképű fiatalembert láthattunk, hanem egy elszánt gonosztevőt. Nem sánta, púpja sincs, csupán egyik leragasztott szemöldökével és félrefésült hajával érte el a rendező a kívánt hatást. Elegáns, ám velejéig romlott király állt a nézők előtt. III. Richárd jellegzetes tulajdonságait, mint a sántaság, púposság, rútság egy másik színész testesítette meg. Szegezdi Róbert már a darab elején képviseli ezeket a jellemzőket, őt tekinthetjük Richárd lelkiismeretének, másik énjének, vagy akár tükörképének. Azt a Richárdot tükrözi, akivé a darab végére válik.
A dráma azt mutatja be, hogy az álnokságokkal és hazugságokkal teli uralkodóház köreiben a zsarnok vérrel megáldott Gloster hercege hogyan manipulálja környezetét, hogy ezzel elérje távlati célját. A királyi címért bármire hajlandó, eszközeiben nem válogat, mindenkit meggyilkoltat, aki útjába állhat. Hű „szolgái” a gyilkosok asszisztálnak őrült gondolataihoz. Kezdetben segítségére van Buckingham grófja is, ám amikor az elszánt herceg a trónörökös gyerekek kivégzését kéri tőle, nemet mond neki, és ezzel ő is aláírja halálos ítéletét.
Az előadást gazdagították Bagó Bertalan ötletes szimbólumai, melyek a mai és a régi Anglia stílusjegyeit ötvözték. Egyaránt láthattunk modern és korhű ruhákat, vívást és fallabdázást, akupunktúrás kezelést, kokainfüggő bérgyilkosokat, valamit a több ponton is felbukkanó angol teázást. Mindezt kiválóan kiegészítették az újszerű és régies viselkedésformák.
A rendező által használt naturalista eszközök néhol hátborzongatóak: ilyen például Henrik király koporsójából kicsorduló vér, Clarence herceg kivégzése, vagy Buckingham gróf agyonverése. A darab záró jelenete – Richárd és Richmond csatája – szintén modern rendezői fogásokról tanúskodik. Kiválóan érzékelteti miként őrlik fel Richárdot elkövetett gonosztettei. Egy üvegdobozba zárva, véresőtől áztatva, magányosan hal meg.
A dráma szereplői kivétel nélkül lenyűgöző alakítást nyújtottak, a két Richárd – Szemenyei János és Szegezdi Róbert mellett kiemelném Nagy Pétert (Buckingham) Holecskó Orsolyát (Erzsébet) valamint a két gyilkost alakító Mihály Pétert és Andics Tibort.
A beleszőtt zenei elemek Horváth Károly nevéhez fűződnek, és nagyban hozzájárulnak a darab újszerű jellegéhez.
Az előadás olykor formabontó és több ponton eltér a megszokott Shakespeare rendezésektől, ám hatását tekintve felülmúlja azokat.
Benkő Diána
Forrás
|